Mindig csodaltam hugomat, aki csodas verseket irt. Aztan kiderult, hogy Apu is kolto, sot ha jol emlekszem Anyu is irt valamikor. Szoval csodaltam oket es arra gondoltam, hogy a sors kegyeltjei, hogy milyen nagy kincsuk van es en meg nemhogy nem tudok ket rimet osszehozni, de semmi kozom a muveszet barmely agahoz, a csodalaton kivul. Es aztan jott 2020. Pontosabban 2020 julius amikor megirtam az eslo fejezetet, az azota mar 3 kotetesse nott mesemhez. Aztan szemptember megszuletett az elso vers. Azota hol hetente, hol havonta ujabb es ujabb versek szuletnek, igy szeretnem ide is leirni oket.

Ime az a bizonyos elso

Gyere velem!

Jössz-e velem?

Szelek szárnyán repülni,

Hűs habokba megmártózni,

Tűz mellett melegedni,

Csillagokba elmerülni?

Akarsz-e?

Karjaimban megpihenni,

Csókjaimtól részegülni,

Ölembe elmerülni

Akarsz-e?

Gyere velem!

Szelek szárnyán repülni,

Hűs habokba megmártózni,

Tűz mellett melegedni,

Csillagokba elmerülni;

És eggyé válni a végtelennel.

Jössz-e velem?

North Berwick, 2020. szeptember 20.