Ülj le a fájdalmad mellè, fogd meg a kezét, öleld át, engedd hogy átjárjon, engedd hogy megnyissa az ajtókat az ismeretlenhez, az eltagadotthoz, az elutasítotthoz, az eltitkolthoz... hogy önmagad, az életed, mások élete/halála szabaddá váljon.

A fájdalom soha nem egyszerű és nem is vagyok a szenvedésen át jutsz el a menyországba vagy a szenvedésből lesz a legszebb virág... típusú szlogenek rajongója.

Nem is ez az üzenete az írásomnak... legalábbis remélem ennél több és sokkal árnyaltabb. (bár az is lehet csak magamnak írtam napló bejegyzésként...)

Mások vagyunk és vannak évezredek alatt kidolgozott túlélés techináink. Az alapok általában az elutasítás, tagadás, a nem veszek tudomást róla (munka mánia...vagy más elfoglaltság...), elmenekülök előle, gyors/látszat megoldást keresek.. ( egy kis tabletta...vagy más) és talán meglepő de a szenvedek- mártír vagyok, bele halok is ide tartozik.

Hogy is kezdődött a 2025? Vissza kell mennem egészen dec közepéig... nálam a karácsony a téli napforduló és már előtte kaptam ajándékokat - megvilágításokat, rálátásokat...- és ez évben örömmel raktam olyan rendet az egész lakásban, hogy a lányom azt mondta rá mikor belépett, hogy üres. Magamban túl voltam már az ünneplésen mikor 24en felállítottuk a karácsonyfát és kibontottuk az ajándékokat. Készültem ünnepi lakomával, sütikkel..

Aztán jött a Szilveszter.Gyorsan megcsináltam a nagy bevásárlást, aztán helyre raktam a karácsony és az azt követő napok romjait és a lakás megint tiszta (üres) volt.

Viszont a nagy lendület vagy inkább a "betegség" előjele miatt le kellett dűlnöm és 2 órát aludtam. Utána viszont nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a Szilveszterbe, egészen addig amíg a társaság nem ragadt le a tv bámulásánál és a videojáték nyomkodásánál és másra nem is volt hajlandó... de éjfélig persze maradjunk fent.... itt lett elegem.

Nekem nem buli, úgyhogy akkor inkább alszom ti meg szórakozzatok...

(a társaság a 12 éves lányomból, a 10 éves fiamból és a volt férjemből állt)

Nem voltam boldog... igen mérges is voltam... és szomorú is .... velük szerettem volna lenni.

Kérdezheted akkor miért nem csatlakoztam a tv-zéshez vagy a telefon nyomogatáshoz....Csatlakoztam megnéztünk 2 filmet mert hát két gyermek mást akart, bele mentem egy kis videójátékozásba csak éppen ők nem bírták abba hagyni...Igen parancsra is le lehet rakni... attól függ mi a célod? Parancsokkal idomított, megfélemlített embereket nevelni vagy azt hogy ők válaszanak... A másik dolog, hogy hiszek abban, hogy a gyerekeink mutatják a legkegyetlenebb a legtisztább, legigazabb tükröt a szülőknek, a családnak szóval ha változást szeretnél a gyermeked büntetése vagy orvosokhoz, vizsgálatokhoz cipelése helyett kezd el feltenni a kérdést. Mi ez? Megtudom változtatni? HA IGEN, hogyan? Mi az amit elutasítok, eltitkolok...

Ezek csak kérdések! Te teszed fel de nem keresel logikus elmés választ! Hogy ez a rész hogy működik azt egy online eseményen részletesen megtudhatod.

Szóval nem zombikkal hanem velük szerettem volna lenni. (ismerős az a helyzet amikor ha nem vered ki a kezéből a játékot 12 óra folyamatos nyomkodás után még 36 óra múlva is ott görnyed felette?, elkésik megbeszélésekről, nem eszik, visszatartja a "természet parancsát"...ha nincs mit csinálnia mert nincs kiadva mit kell csinálni... már nyúl a kütyüért...)

Ez az amit láttam... szóval lefeküdtem ez az utolsó csepp már 11 elmúlt.

Fiam bejött 10 perccel éjfél előtt hogy velem is szeretne koccintani. Nem válaszoltam... felkeltem és kimentem.

Koccintás után jöttek a társasozzunk kérések...próbáltam... nem ment.... azt éreztem nem akar mindenki játszani és igen én is köztük voltam. Szóval elmondtam, hogy nem akarok játszani és megyek aludni.

Végeztek a játékkal és jöttek ők is.

Ez nem az a szilveszter volt amit megálmodtam... szerintem nekik sem ...

Az éjszaka már jobban éreztem azt a régi érzést ami akkor jön amikor felfázol. Nem volt szerencsém hozzá több mint 12 éve, és nem is akartam hogy legyen így kezdtem a tagadással, nem veszek tudomást róla / biztos nem az (hisz nem fáztam meg sehol)...megközelítéssel.

Másnapra már nem tagadhattam le... ez bizony nem múlt el, sőt egyre erősebb. Irány a gyógyszertár jan 2. zárva...

Ok... Mi ez? Mi ez? Mi ez?.... Megváltoztathatom? Hogy?... kérdeztem újra és újra. A fő motivációm az volt hogy ne legyen még nagyobb a fájdalom és minél előbb elfelejthessem az egészet... Jan 3-án legalább a kis zacsis port tudtam venni, időpont orvoshoz nem volt. Aztán végre eszembe jutott hogy van néhány illóolajom gyorsan kevertem valamit. Aztán a medveszőlő teát is megtaláltam és nagy lelkesen ittam.

Szombatra elviselhetelenné vált.... éjszakát végig sírtam hol a wc-én ülve, hol a földön kuporogva.... és nem igazán enyhült.

A kérdéseket folyamatosan kérdeztem... Mi ez?

Kihez tartozik? ....

Vasárnap maradtam a szombat éjszakai "szinten" . Du-án wc-n ülve jöttek a gondolatok: " ez a fájdalom elviselhetetlen... inkább kilépek az ablakon" Ott voltak a fájdalmak testi és lelki... kihasználtság, gyász,...

Nem nem rendelkezem ilyen hajlammal...

Arra viszont képesek vagyunk, hogy érzékeljük a különböző energiák jelenlétét. Nem kell ahhoz látnod hogy érzékeld az entitásokat, és fix leírás sincs hogy hogyan történhet az érzékelés. Ez ugyanolyan változatos mint az emberek és az események.

Az is ide kívánkozik, hogy a mélyen rejlő nézőpontokra is rámutat amik alapján a tapasztalások megtalálnak az életedben.

(Nézőpontod teremti a valóságodat)

És emlékeztet is.... magadra...engem arra is, hogy ahol a szép szó nem használ és az életedről van szó ne félj használni a "kardodat".

A lényeg, hogy figyelj magadra, a testedre, az érzékeidre és kérdezz mindenféle következtetés levonása nélkül. Ne zárkózz el, ne tagadj le semmit és ne keress logikát.

Most hétfő este van egy kis hőemelkedés még itt maradt. Délelőtt úgy kaptam időpontot az orvoshoz, hogy általában 9 után már nincs.

Többet szeretnél hallani?

Gyere, szeretettel várunk a TeRe-FeRe közösségben, aminek Facebook csoportját itt találod.: https://www.facebook.com/groups/bosegbenorombenszabadon/?ref=share

Figyelmedbe ajánlom az Online programok és felvételek oldalt https://www.oromlet.com/onlineprogramokesfelvetelek

Hogy miben és főleg hogyan tudnék hozzájárulni a mindennapjaidhoz azt ebből az írásból is megtudhatod.