Nem így gondolod? És hogy érzed?

A szükségem van rád, nem tudok nélküled élni... jobb? 

A szükség a szűkösségből jön... ami szűk az jó?

Ha nem tudsz nélkülem élni akkor hogyan éljem a saját életem, hogyan tegyek meg, szeressek olyan dolgokat, amit te nem szeretsz, hogyan menjek el olyan helyekre ahova te nem akarsz jönni...? És hogyan teszel meg te olyan dolgokat, amit én nem szeretek? Ja, bocs elfelejtettem... ha szeretsz valakit áldozatot hozol érte... hogy ez mekkora...az egyház, de még némely spiri cuccok is jól beködösítettek - hogy finoman fogalmazzak - Amikor lemondasz magadról, amikor semmibe veszed, elárulod magad, akkor hogy tudod a másikat igazán tisztelni... stb.., ha még magad sem...?!

Ezek a szerelmi vallomások csak szép bújtatott zsarolások, amik elvetik a bűntudat keltés magját arra az esetre ha én mást szeretnék, akkor ne tegyem meg, mert "megöllek" azzal, ha magamat választom.

Amíg a szükségem van valakire az alap az életben, addig olyan társakat kapsz akik szintén szükségből működnek és ha a szükségletek nincsenek kielégítve ott kezdődik a bonyodalom, játszmázás, veszekedés.. stb...

Amikor jól vagy egyedül, amikor nem is keresel, mert nincs szükséged, mert teljes vagy, nem kell kiegészítés, visszacsatolás...stb... akkor már nem kapcsolatod lesz (amiben egymásnak a kapcsolót nyomogatjátok) hanem egyenragú, független, szabad társad, láncok, elvárások, kötötségek nélkül. 

A "vicc" az egészben, hogy elsősorban magadat szabadítod fel ezzel...

Jut eszembe. Olvastátok a Fóka nő meséjét?

Beszélgetnél hasonló dolgokról? Szeretettel várunk a TeRe-FeRe közösségben, aminek Facebook csoportját itt találod.

Hogy miben és főleg hogyan tudnék hozzájárulni a mindennapjaidhoz azt ebből az írásból is megtudhatod.

Találhatsz több posztot, mesét az oldalon itt.

Ha biztosra szeretnél menni, iratkozz fel erre az oldalon a hírlevélre ... a social media néha akadozik.

Készült egy kis mese könyv is Kalandok Fényországban címmel

Legyen Csodás napod, Szeretettel

Angelika